Tizedik fejezet- Nyár

10. Nyár

Kay szemszöge

Az utolsó egy hét nem volt olyan rossz, de olyan jó sem… most is írtunk egy olyan összefoglaló dolgozatot minden tantárgyból, mint az első félév végén, de azt nekem nem kellett megírnom, mivel akkor jöttem csak… de most meg kell. Nem volt olyan nehéz… ha tanultál… én tanultam, de nagyon sokan nem. Hát nekik szívás. Mi hárman, mármint Em, Matt és én, mi tanultunk rá. Remélem, hogy nekik is jól sikerült… Matt-tal egy csomó óránk van együtt, tehát tudtunk együtt tanulni. Mikor hazaértünk, megsétáltattuk Szuszi-t, és utána vacsiztunk. Em, mint mindig, Riley-val volt, de csak egy órán keresztül lehetnek együtt, mert amúgy nem lenne jó, mert nem tanulna, satöbbi… a hétvégéket így is együtt töltik. Riley átjön reggel, és itt marad estig, addig azt csinálnak, amit akarnak. A nyáron már többet lehetnek együtt, de ebbe a rendszerbe mind beleegyeztünk. Senki nem hisztizik.

-         Em. Hogy sikerültek a tesztek?- kérdeztem húgomat.

-         Jól. Sokat tanultam rájuk…

-         Örülök.

-         Én is… Végre vége lesz az évnek…- mosolygott.

-         Hát igen… az jó lesz… elvittük Szuszi-t sétálni. Gyere, csináljunk vacsit.

-         Mi lesz a vacsi?- kérdezte Matt.

-         Majd kitaláljuk. Még nincs ötletem…

-         Legyen tükörtojás…-ajánlotta Em.

-         Oké. Jó ötlet.-mondtam Em-nek. – Tükörtojás…- mondtam vigyorogva Matt-nek.

-         Oké. Én megyek, és veszek kenyeret a boltba… oké?

-         Rendben. Köszi.-mondtam, és megcsókoltam.

Miután Matt elment, megcsináltuk a vacsit, és közben hallgattunk zenét, majd hazajött, és megvacsiztunk, Szuszi-t is megetettünk, aztán tv-ztünk, és beszélgettünk… Eltelt néhány nap, és az utolsó nap volt hátra a suliból. Mindenki fáradt volt reggel. De jó, hogy nem lesznek normális órák. Csak be kell mennünk a díszterembe, és ott meg kell hallgatnunk az igazgatót, amíg kihívja a jó tanulókat, és a jó sportolókat, és átad nekik egy oklevelet. Minket is kiívott. Engem a tanulásom miatt, Matt-ot a sport miatt, és Em-et szintén a sportolás miatt. Mikor végre vége lett a sulinak, mindenki hazament. Nyáron Matt-tal együtt megyünk mindenhova, és Em is jó sok programot tervezett Riley-vel. Kedden elmentünk airsoft-ozni. Az egyik csapatban csak lányok voltak, a másikban csak fiúk. Összesen 12-en voltunk. Először a fiúk nyertek, de utána mi, és ezért játszottunk egy döntőt, és most az egyszer a fiúk nyertek, de legközelebb mi fogunk, lányok. A fiúk el voltak telve magukkal, ezért egy kicsit meg akartuk viccelni őket, és így arra jutottunk, hogy elmegyünk a strandra, és ott úgy össze-vissza locsoljuk őket vízzel, hogy csak na… aztán ők is minket, de ez mellékes… a lényeg az, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Ez volt az első hét második napja. Szerdán otthon maradtunk, de Em-ék elmentek a vidámparkba, és így csak ketten voltunk otthon, és Szuszi. Szuszi nagyon lusta kiskutya… nem is kicsi… jó nagy. De eléggé vékony. Ő egy Golden Retriver féle kutyus nagyon szép, és barátságos. Mindenki szereti. Most is alszik. Néha jól jön, hogy ilyen lusta, mint például most: zavartalanul romantikázhatunk…

-         Mit ebédeljünk?- kérdeztem.

-         Nekem mindegy, még nem vagyok olyan éhes.

-         Akkor még nem csinálok ebédet. – mondtam, és odabújtam hozzá.

-         De rég bújtál hozzám így.

-         Egy hónapja?-kérdeztem.

-         Igen… valahogy úgy.

-         Hát az tényleg sok…

-         Nekem mondod?!- mondta vigyorogva, és megcsókolt.

-         Szeretlek.- mondtam, és én is megcsókoltam.

-         Én is.- mondta, majd megcsókolt, megint. Nem bánom, hogy ilyen csókokat kapok tőle, nagyon szeretem, és úgy látszik, hogy ő is. Aztán ott ültünk egy darabig, és egymással foglalkoztunk, mikor Szuszi fölébredt, és elhatározta, hogy elrontja az együttlétünket, mert odajött hozzánk, és piszkált minket, jelezve, hogy neki ki kell mennie a friss levegőre futkározni.

-         Jajj… Szuszi, pont most? –kérdeztem morcosan.

-         Menjünk, mert addig nem hagy minket békén…- mondta Matt, és igaza volt, de nem nagyon volt kedvem elindulni, és úgy látszik, hogy Matt is maradt volna, amikor végre fölkeltem az öléből, és elindultunk a parkba.

-         Jól van. Itt futkározhatsz.- mondtam Szuszi-nak, és kikapcsoltam a pórázát. Matt eldobta a labdát, és Szuszi már sprintelt is. Boldogan futkározott össze-vissza, aztán idejött hozzánk. Most én dobtam el a labdát, és míg Szuszi a labda után futott, míg mi leterítettük a plédet, és leültünk rá. Majd odabújtam szerelmemhez, és ott ültünk egy darabig. Újra, meg újra eldobtuk Szuszi-nak a labdát. Miután Szuszi belefáradt a rohangálásba, odafeküdt hozzánk. Ott ültünk hárman, és élveztük a kellemes időt. Mikor elkezdett esteledni, elindultunk haza. Aztán Em is hazajött, és együtt megvacsiztunk. A kutyus is evett, majd elmentünk aludni.